Mintha megszólalt volna a vészcsengő a fejemben
Mintha megszólalt volna a vészcsengő a fejemben

Mintha megszólalt volna a vészcsengő a fejemben

„Mert ha levegőnek néznek, legalább nem bántanak. De ha bántanak, legalább érzékeltetik veled, hogy látnak téged, tudják, hogy ott vagy – nem vagy szellem” – írja Erika, akinek egy véletlen ismeretség segített megérteni és feldolgozni a bántalmazó családi hátteret. És hogy végre értékesnek érezhesse...

Tovább olvasom

Írtam egy mesét a kislányunkról
Írtam egy mesét a kislányunkról

Írtam egy mesét a kislányunkról

„Miután egyszer anya voltam, mások szemében megint nem voltam az” – Brigittának gyermeke súlyos betegsége után önmagát is újra kellett definiálnia.Hat éve ilyenkor izgatottan vártuk férjemmel első gyermekünk születését. Egy tökéletes terhesség után viszonylag könnyedén érkezett meg a kislányunk, kisimultan, nyugodtan, érdeklődően. Pár hónap után azonban világossá vált számunkra, hogy...

Tovább olvasom

Nem lehet mindent teljesen feldolgozni
Nem lehet mindent teljesen feldolgozni

Nem lehet mindent teljesen feldolgozni

„Nincs gyógyír arra, hogy épp kilépnék a nagybetűs életbe és nincs már hátországom” – osztja meg velünk olvasónk, Szilvia, aki tragikus veszteségei ellenére nem adta fel. Bátorságának, küzdeni akarásának meg is lett az eredménye.Tíz éve nem gondoltam volna, hogy újra boldog tudok majd lenni, úgy igazán. Tizenhét voltam, és egyáltalán...

Tovább olvasom

Anyám nem engedhette, hogy nekünk sikerüljön
Anyám nem engedhette, hogy nekünk sikerüljön

Anyám nem engedhette, hogy nekünk sikerüljön

„Talán mindannyian áldozatok és elkövetők is vagyunk egyszerre” – írja olvasónk, Bertalan, aki a családi boldogság mellett hiányolja életéből a szakmai-szellemi önmegvalósítást. Vajon másként tenne, ha...

Tovább olvasom