Egy életre megtanultam: van, amikor nem jár több esély
Egy életre megtanultam: van, amikor nem jár több esély

Egy életre megtanultam: van, amikor nem jár több esély

Egy lehetetlennek tűnő kihívást teljesített Yvette, és ezután végre elhitte, hogy felveheti a harcot bántalmazó volt férje és anyósa ellen. Még nem elsősorban önmaga, hanem a kisfia érdekében. De az Erőt már ő is érzi...

Tovább olvasom

Pénzt, barátokat, párkapcsolatokat és munkahelyeket veszítettem el
Pénzt, barátokat, párkapcsolatokat és munkahelyeket veszítettem el

Pénzt, barátokat, párkapcsolatokat és munkahelyeket veszítettem el

„Álomvilágot kaptam a szerencsejátéktól” – osztja meg olvasónk, Félix. Aztán 2010 nyarán leért az aljára, a mélypontra. Innentől azonban csak felfelé vezetett az...

Tovább olvasom

Biztos voltam benne, hogy rajtam nem lehet segíteni
Biztos voltam benne, hogy rajtam nem lehet segíteni

Biztos voltam benne, hogy rajtam nem lehet segíteni

„Ma már tudom, hogy az anyám rossz döntéseiért nem nekem kell vállalni a felelősséget” – írja olvasónk, Lili, aki noha még nem bocsátott meg mindent, de volt bátorsága elhatározni, hogy nem dob felé több...

Tovább olvasom

Mintha megszólalt volna a vészcsengő a fejemben
Mintha megszólalt volna a vészcsengő a fejemben

Mintha megszólalt volna a vészcsengő a fejemben

„Mert ha levegőnek néznek, legalább nem bántanak. De ha bántanak, legalább érzékeltetik veled, hogy látnak téged, tudják, hogy ott vagy – nem vagy szellem” – írja Erika, akinek egy véletlen ismeretség segített megérteni és feldolgozni a bántalmazó családi hátteret. És hogy végre értékesnek érezhesse...

Tovább olvasom

Nem lehet mindent teljesen feldolgozni
Nem lehet mindent teljesen feldolgozni

Nem lehet mindent teljesen feldolgozni

„Nincs gyógyír arra, hogy épp kilépnék a nagybetűs életbe és nincs már hátországom” – osztja meg velünk olvasónk, Szilvia, aki tragikus veszteségei ellenére nem adta fel. Bátorságának, küzdeni akarásának meg is lett az eredménye.Tíz éve nem gondoltam volna, hogy újra boldog tudok majd lenni, úgy igazán. Tizenhét voltam, és egyáltalán...

Tovább olvasom